14438927_849811361788762_29817356_o
EgészségHealthTudományos

Sport és életmód – I. rész

Három részből álló cikksorozatomban a sportot mint jelenséget, és az ahhoz szükséges életmódot kívánom bemutatni, annak érdekében, hogy egy átláthatóbb és érthetőbb kép alakuljon ki az olvasóban, a témával kapcsolatban. Célom a problémák bemutatása, és azok lehetséges megelőzései,- kezelései, annak érdekében, hogy a sportoló, akár élete végéig megőrizze egészségét, mozgási-technikai potenciálját.

(előzmények és történeti áttekintés)

Városiasodás és a mozgásszegény életmód

Az erdőirtások és kontrollálatlan népszaporulat következtében, az emberek úgy 6000 évvel ezelőtt, a túlélés érdekében, egyre nagyobb és sűrűn lakottabb környezetbe helyezték át otthonaikat, így kialakult a város, mint élettér és gazdasági egység. A város egy merőbben új környezet az ember számára, aminek alapvető egészségromboló tényezője a természet távolságából eredő, evolúciós szempontból ugrásszerűen megváltozott életmód és élettér. 2 millió év életkörnyezete tevődött át pár száz év alatt a városokba.

Az ipari forradalom előtt, a lakosság közel 80%-a a mezőgazdaságban dolgozott, de azok is akik a falvakban, városokban éltek, rendelkeztek kiskerttel, ami biztosította számukra a folyamatos mozgást, az egészséges táplálkozást, és egy, a természettel közeli és kapcsolatban lévő életet. Mindez a 18. század iparosodásának, és a folyamatos földtulajdon kisajátítások következtében olyan mértékig visszaszorult, hogy civilizációnk árnyékos oldala egyre nagyobb teret hódít magának betegségek, háborúk, környezeti pusztítások és egyenlőtlenségek révén.

Mivel jelen pillanatban a lakosság 80-85%-a a szolgáltató iparban dolgozik, ahol a munkák oroszlánrészét a gépek végzik helyettünk, így az emberiség jelentős része lényeges testi és szellemi leépülésen megy keresztül.

A mozgásszegény életmód és a villanásszerűen átalakult táplálkozás civilizációs betegségek formájában tört rá a társadalmakra, elképesztő pusztításokat végezve.

Sport, mozgás és a harcművészetek

14438927_849811361788762_29817356_o

A sport és a testmozgás között jelentős különbségek feszülnek, melyek javarészt ideológia alapúak. A mozgás az élet alapeleme, ami nem mozog az nem él. A mozgás során létesítenek kapcsolatot a különböző élő részek egymással. Így tehát mozgás minden olyan tevékenység, amit az ember mindennapi életfeltételeinek és igényeinek kiszolgálásaként végez.

A sport a természeti közösségekben ismeretlen. Ilyen közösségekből jelenleg 170-et jegyez és vizsgál a tudomány. Sporthoz hasonló tevékenységek csak akkor kerülnek elő, ha játékokon keresztül gyakorolják a vadászati technikákat, vagy egyéb a közösség szempontjából fontos eseményre készülnek, pl. beavatási szertartás, táncok, ünnepségek.

A rendszeres sporttevékenységek végzése a társadalom nagy részének értelmetlen, és szükségtelen volt egészen az 1970-es évekig, hiszen a mezőgazdasági munkák és a városi, nem gépiesített szolgáltatások, elegendő mozgást biztosítottak az emberek többségének. De még így is, napjainkban a rendszeres (heti 3 x 1,5 óra) sport és a mozgás, ritkán éri el a 10%-ot a fejlett nyugati társadalmakban.

Sokan érvelnek azzal, hogy a sport már az olimpiai játékokon is jelen volt, és annak már közel 3 ezer éve. Ha jobban górcső alá vesszük a témát és megfigyeljük, hogy pontosan milyen versenyszámok voltak jelen, körvonalazódni kezd, hogy az olimpia célja, a harcmezőn alkalmazott küzdelmi mozgások és technikák, városállamok közötti összemérése volt. Tehát javarészt katonák, vagy harcviselt ifjak vettek részt a megmérettetésekben. Ez természetesen biztosított egy magas szintű fizikai és harci felkészültséget és fejlődést egyaránt.

Az ókori Olümpiák a következőképpen néztek ki:

  1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
  2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé, ezt követte a pentathlon
  3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban
  4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, kettős stadionnyi fegyveres futás
  5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma

Jól kirajzolódik tehát, hogy a sport a verseny és a harc világa. A nem harci technikák és fizikum fejlesztését szolgáló sporttevékenységek, a lőfegyverek elterjedése, és a közbiztonság jelentős javulásának eredményének tudható be. Mivel már nem volt jelentősége a szúró-zúzó-vágó eszközöknek az önvédelem és a háborúk kapcsán, folyamatosan teret hódíthattak olyan sportok, amiknek már semmi közük a harcokhoz.

Jelen korunkban, sportnak nevezhetünk minden olyan tevékenységet, amely során az ember célja a teljesítmény növelése egy bizonyos cél érdekében. Tehát a hétvégi kocogás akkor válik sporttá, ha belevesszük az időtényezőt. A konditermi edzés akkor, ha progresszíven nagyobb ellenállással dolgozunk a harcművészet pedig akkor, ha mozgás mellett a konstans fejlődést tűztük ki célul.

14446304_849811775122054_96050225_o

A sport egészségre gyakorolt hatásai

A városi élet következtében a mozgásszegény életmód, és a sport világa, éles vonalként határolódik el egymástól. Az ember a 8 órás ülőmunkájából szakad, el és kényszeríti bele testét a fizikai teljesítmények világába, ami evolúciós szempontból életidegen. Arról nem is beszélve, hogy a heti 8-10 óra edzéssel eltöltött idő, még mozgásszegény életmódnak minősül, ha az egyén a fennmaradó időt inaktívan üléssel vagy fekvéssel tölti. Így a test a folyamatos extrémitásokat éli meg, állandóan változtatni kell anyagcseréjét, a hirtelen mozgásintenzitás változások következtében, sokkal jelentősebbek a szövetkárosodások, amihez sokkalta erélyesebb regeneráció kell, hogy társuljon az étkezések és pihenések tekintetében. A sport a stressz állapota, ahol az emelkedett stressz hormonszintet, egy aktivált immunrendszer kísér. Ennek oka az, hogy teljesítmény kiugrásokra, az elmúlt 2 millió évben akkor volt példa, amikor az embernek menekülnie, vagy harcolnia kellett az életéért. Ilyenkor az esetleges sérülésekre már előre felkészült a test megváltoztatta a hormon, és immunstruktúrát. Ezt a jelenséget manapság stresszként aposztrofálják. Ha az ilyen fajta fizikai és mentális terhelés nem jár megfelelő levezetéssel, majd azt követően, jól körültekintően és sportág specifikusan, igény szerint összeállított regenerációval, aminek részét kell képezze a megfelelő táplálkozás, külső fizikai regeneráció támogatása (masszázs, termál, hő és gyógynövény kezelések, nyújtás) és a mentális kikapcsolódás (szabadidős-szabadtéri tevékenységek, meditáció, olvasás, zene, közösségi kapcsolatok) akkor a szervezet már egy évtizeden belül is a leépülés felé veheti az irányt.

14463849_849811818455383_2095036666_n

A következő cikkben áttekintjük az alapvető hibákat, amiket sportolóként és harcművészként gyakran elkövetnek az emberek és bemutatom azokat az életmódbeli változtatásokat, amikkel megelőzni vagy orvosolni lehet a fellépő problémákat.

Keresztesi Péter 1. dan

Népegészségügyi szakember és természetgyógyász

(www.kempo-debrecen.hu, www.elitecondition.hu)

19semmy_schilt_hell_xixo
19Sze
Kempo

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: III. rész

Elérkeztünk sorozatunk harmadik, befejező részéhez, melyben az egyik legrutinosabb profival, Karacs Attilával beszélgetünk. Attila már befejezte profi pályafutását, de nagyon közel volt a...

thaipumukli
15Sze
KempoMMA

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: II. rész

Kempoból kinőtt profikról szóló háromrészes sorozatunk középső részében, Végh “Pumukli” Attilával (MMA) beszélgetünk. Pumukli éppen Thaiföldre indult edzőtáborozni, de szerencsére...

cimkep2
11Sze
KempoMMA

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: I. rész

Háromrészes sorozatunkban, három profi bunyóssal, Karacs Attilával (K1), Végh “Pumukli” Attilával (MMA) és Sényei Lacival (MMA) beszélgetünk a profizmusról, a tiszteletről és az...

13Júl
DanvizsgaEdzőtáborGaléria

Nyári Edzőtábor 2016

palfalusi1
11Júl
DanvizsgaEdzőtábor

A Danvizsga belülről – Pálfalusi Attila beszámolója

2016. június 27-i kezdettel tizenegyen szálltunk harcba a danfokozatokért Felsőtárkányban (3; 2; 1 dan-ra). Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik már ezt átélték és teljesen más formai...

IMG_4060
21jún
KempoSzeminárium

Önvédelmi szeminárium 2016

Sikeresen lezajlott az idei önvédelmi szeminárium is. Mindenki számára hasznos technikákat sajátíthattunk el. Kabina sensei a látványos de hatékony, versenyen is jól alkalmazható...

08jún
Felnőtt versenyGalériaKempo

Országos Bajnokság 2016

_MG_6627_1
08jún
GyerekversenyKempo

V. Seregélyes Kupa!

Ötödik alkalommal került megrendezésre a Sárosdi Kempo SE szervezésében a Seregélyes Kupa. A Zen Bu Kan Kempo Sportági Szövetség 12 év alatti gyerekversenyén, 26 klub, 180 indulója mérette...