EgészségHealthSportTudományos

Sport és életmód – II. rész

SPORT ÉS REGENERÁCIÓ

cfstockimage5

A cikksorozat első részének végén, körvonalaztam a sporttevékenységek során fellépő egészségkárosító tényezőket és azok megoldási lehetőségit, amik egészségtámogató folyamatokként, képesek lehetnek visszaállítani a sportoló egészségi állapotát. A jelenlegi cikket gondolatébresztőnek szánom, amatőr és profi sportolóknak, illetve segítség lehet ez azoknak is, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Célja közérthetően bemutatni a sport során fellépő élettani változásokat.

 

Előzmények

Mielőtt a regenerációs folyamatokat érintenénk, célszerű megismerni és megérteni, hogy mi történik a testtel terhelés hatására. Így pontosabb képet kapunk arról, hogy melyek azok a sarkalatos tényezők, amik helyreállításra szorulnak sporttevékenységet követően. Ha ezekkel az alapvető információkkal tisztában van a sportoló, nagy valószínűséggel jobban megérti majd a regeneráció fontosságát is.

Homeosztázis

A test regenerációja a homeosztázis révén valósul meg. Ez a folyamat az, amely a külső és belső környezet (test) harmóniájáért felelős. Természetesen a test saját optimumára törekszik, de az esetleges környezeti változásokra, bizonyos ideig képes az optimálistól eltérő környezetben is életben maradni. A cél tehát a saját optimális működés mielőbbi visszaállítása, hogy a szervezet hosszú távon is a maximum egészségpotenciálján tudjon működni.

A belső környezet dinamikus állandósága és stabilitása alatt, a megfelelő tápanyag-ellátottságot, a légzési gázok szükséges mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét, minőségét (térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező módok meglétét, megfelelő működését értjük. Ezeket az „összetevőket”, az önfenntartó működések biztosítják az élő szervezet számára, a hormonális (endokrin rendszer) és az idegrendszer segítségével, amelyeket együttesen, önszabályozó működéseknek nevezünk.

banner-3

A következő jó pár sor száraznak tűnhet, de úgy gondolom, hogy az alapvető információk hiányában értelmetelen lenne bármilyen, a sportolót támogató életmódbeli váltás későbbi bemutatása.

Sport és nehéz fizikai munka hatására a következő eltéréseket kell a szervezetnek kompenzálnia a hosszú távú, egészséges működése érdekében:

  1. optimális pH visszaállítása a savas állapotból
  2. szövetkárosodások helyrehozása, a szövetek felkészítése a megváltozott elvárásoknak megfelelően
  3. folyadék és tápanyagpótlás
  4. hormonszint visszaállítása, anyagcsere állapot normalizálása
  5. idegrendszeri csillapítás
  6. immunrendszer aktivitásának csökkentése

1, Erőkifejtés során az izomban felszaporodó tejsav hatására a vér pH-ja savas irányba tolódik el. Mindez a glükóz anaerob bontásának következménye. Magas intenzitású terhelés során a vérben 15-20 mmol/l-re is felszaporodhat a tejsav. (Nyugalomban 1 mmol/l.) Ekkor a vér pH-érték akár 6,9-re is lecsökken. (Nyugalomban 7,4) A savas kémhatás igen kedvezőtlenül befolyásolja a további izommunkát és ingerület átvitelt.

2, A megszokottnál erőteljesebb fizikai terhelések hatására az izom mikro sérüléseken megy keresztül, ami aktiválja a regenerációs folyamatokat. Ennek során új izomsejtek, majd belőlük a meglévőeken felül új izomrostok keletkeznek. Ezzel párhuzamosan fejlődnek az érpályák és javulnak az ideg-izom kapcsolatok is. A nem megfelelő gyógyulás teljesítmény visszaeséshez, a későbbiekben pedig a szövetgyengeségből fakadóan sérülésekhez vezet.

3, Az aktív izommunka többlet hőtermeléssel jár, amitől a szervezet folyadék párologtatásával szabadul meg. Ennek során ionok és ásványanyagok távoznak a testből. Az izommunka és regeneráció önmagában is egy ion, tápanyag és enzimigényes folyamat, ami ha nem kerül megfelelő időben, mennyiségben és minőségben pótlásra, akkor a szervezet a saját tartalékaiból kénytelen fedezni a szükségleteit. Ilyen tartalékok a csont, izom és a zsír ezen felül az esetlegesen tárolt vitaminok. Így tehát a test saját magát kezdi el bontani, annak érdekében, hogy a fontosabb életfunkciók ne szenvedjenek kárt.

4, A rendszeres, magas intenzitású, hosszú időtartamú testmozgás- különösen az élsport – nagy megterhelést ró a szervezetre. A sportolás során olyan immunrendszeri- és hormonális változások következnek be, amiket a szervezet stresszhelyzetben is produkál. Sport-élettani szempontból talán a mellékvese, a nemi mirigyek és az agyalapi mirigy a három legfontosabb hormon termelő szerv. A mellékvese kéreg- és velőállománya belső elválasztású mirigyként működik, tehát hormonokat termel. A velőállomány ún. katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin, dopamin), a kéregállomány pedig szteroidhormonokat (tesztoszteron, ösztrogén) választ ki. A katekolaminok a stressz kezelésért, a szteroidok és növekedési hormon pedig a regenerációért felelősek.

A jelentős fizikai igénybevétel az anyagcserét a glikolitikus állapotba tolja el, ami – habár eltérően a mitokondriális anyagcserétől – kevésbé hatékony, de így valósulhat meg a gyors izommunka és a fokozott idegrendszeri aktivitás. Hatására a sejt felfokozott állapotba kerül , ami hosszútávon többletterhelésként jelenik meg, így sérül az optimális sejtműködés. A stressztengely időben elnyújtott aktivitása (hosszú évek napi rendszeres terhelése) kimeríti az egész szervezetet és komoly idegrendszeri és testi betegségeket okoz.

5, A katekolaminok (stresszhormonok) elválasztását az idegsejtekből felszabaduló acetilkolin indítja el. Termelése sportolóknál, de kifejezetten a harcművészeknél jelentős a harci készenléti állapot gyakori előidézése miatt.

167567-kickboxing-men-sports

Az adrenalin és a noradrenalin serkenti az idegrendszert, valamint glükóz felszabadulást vált ki a májban és a vázizomban, mozgósítja a szabad zsírsavakat és fokozza az energiaforgalmat. Ezen felül fokozzák a szívizom összehúzódását, a szívfrekvenciát, valamint a szívizom ingerlékenységét, ezáltal ritmuszavarokat okozhatnak.

A noradrenalin csaknem minden szervben érösszehúzódást vált ki, az adrenalin tágítja a vázizom és a máj ereit. Csökken hatásukra a csontképződés is, mivel gátolják a csontképző sejtek működését. Ezen kívül csökken a kálcium felszívódása a bélből, valamint növekszik a kálcium ürítés a vesén keresztül. Mindezen hatásokra nagy adagú glükokortikoid a csontállomány csökkenését eredményezi. Gátolja a kötőszöveti sejtek működését, ezért a sebgyógyulás elhúzódik. Ha nem történik megfelelő idegrendszeri csillapítás és pihenés a test a kimerültség szélére kerül, a későbbiekben pedig krónikus betegségek elszenvedője lehet.

6, A glükokortikoidok a fehérjeszintézis gátlása révén csökkentik az immunrendszerben a sejtosztódást és a sejtek differenciálódását. Csökken a vérben a limfociták és az eozinofil granulociták száma, valamint a limfokinek és a monokinek termelődése, amely hosszabb távon a szervezet ellenálló képességének csökkenéséhez vezet. Ez áll a glükokortikoidok immunrendszert elnyomó hatásának hátterében. Másrészt a sérült izomszövet immunaktivitást vált ki, így a szervezet többi részéről vonja el az esetlegesen szükséges védekező-regenerálódást elősegítő sejteket. A sportoló, így fogékonyabb lesz a betegségekre és nehezebben távolítja el a saját degenerálódott sejtjeit (pl rákos sejtek).

 

A fent bemutatott élettani hatásokból egyértelműen körvonalazódik, hogy a test igenis képes az extrémitásokat kezelni, de ha nem jelennek meg a harmonizációs-kompenzáló folyamatok, akkor hamar a leépülés irányába veszi az irányt. Erre számos példát láthatunk a magyar élsportban, ahol végtelenségig túlhajszolják a sportolókat, úgy, hogy még a minimális regenerációs feltételeket sem biztosítják számukra. Ennek következménye, hogy 25 éves koruk körül, már nem képesek versenyben maradni, lesérülnek, mentálisan és fizikailag is kimerülnek. Úgy gondolom, hogy ennek nem ez a helyes útja. A következő és egyben záró cikkben azokat a regenerációs módszereket szeretném bemutatni, amiknek elsajátításával kivédhetők vagy késleltethetőek a fizikális és mentális terhelések okozta károsodások.

 

Keresztesi Péter 1. dan
Népegészségügyi szakember és természetgyógyász
(www.kempo-debrecen.hu, www.elitecondition.hu)

képek: innen innen innen

25Sze
EgészségHealthTudományos

Sport és életmód – I. rész

Három részből álló cikksorozatomban a sportot mint jelenséget, és az ahhoz szükséges életmódot kívánom bemutatni, annak érdekében, hogy egy átláthatóbb és érthetőbb kép alakuljon ki...

19Sze
Kempo

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: III. rész

Elérkeztünk sorozatunk harmadik, befejező részéhez, melyben az egyik legrutinosabb profival, Karacs Attilával beszélgetünk. Attila már befejezte profi pályafutását, de nagyon közel volt a...

15Sze
KempoMMA

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: II. rész

Kempoból kinőtt profikról szóló háromrészes sorozatunk középső részében, Végh “Pumukli” Attilával (MMA) beszélgetünk. Pumukli éppen Thaiföldre indult edzőtáborozni, de szerencsére...

11Sze
KempoMMA

Profik, akik a Kempoból nőttek ki: I. rész

Háromrészes sorozatunkban, három profi bunyóssal, Karacs Attilával (K1), Végh “Pumukli” Attilával (MMA) és Sényei Lacival (MMA) beszélgetünk a profizmusról, a tiszteletről és az...

13Júl
DanvizsgaEdzőtáborGaléria

Nyári Edzőtábor 2016

11Júl
DanvizsgaEdzőtábor

A Danvizsga belülről – Pálfalusi Attila beszámolója

2016. június 27-i kezdettel tizenegyen szálltunk harcba a danfokozatokért Felsőtárkányban (3; 2; 1 dan-ra). Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik már ezt átélték és teljesen más formai...

21jún
KempoSzeminárium

Önvédelmi szeminárium 2016

Sikeresen lezajlott az idei önvédelmi szeminárium is. Mindenki számára hasznos technikákat sajátíthattunk el. Kabina sensei a látványos de hatékony, versenyen is jól alkalmazható...

08jún
Felnőtt versenyGalériaKempo

Országos Bajnokság 2016

08jún
GyerekversenyKempo

V. Seregélyes Kupa!

Ötödik alkalommal került megrendezésre a Sárosdi Kempo SE szervezésében a Seregélyes Kupa. A Zen Bu Kan Kempo Sportági Szövetség 12 év alatti gyerekversenyén, 26 klub, 180 indulója mérette...